A hősök kincse 1.

A sebezhetetlenség csodaszerei I.

Johannes Staricius álnevű szerző 1615-ben kiadott egy köny­vet ezzel a sokatígérő címmel: A bősök titokzatos kincse. (Geheimnissvoller-Heldenschatz.) Az úgynevezett mágiás tudomány elvei alapján készült. Akkoriban komoly tudósok is beleragadtak a csalogató lépes burokba, amellyel ez a tetszetős tudományág be volt vonva. A laikus közönség bomlott utána, mert a babona a tudomány köntösében mutatkozott be s aki alkalmazta, nem kellettt félnie a boszorkány-mesterség vádjától. A Hősök kincse sok kiadást ért meg, szemelvényeimet az1750-es kölni kiadásból szedegettem össze.

íme egy javallat a sebesülés elkerülésére:

„Kutasd föl akasztott vagy kerékbetört ember koponyáját, amelyen már kiütközött a moha. Jegyezd meg jól a helyet s hagyd ott a koponyát érintetlenül. Másnap ismét eredj oda s igazítsd a koponyát olyan helyzetbe, hogy a mohát könnyű szerrel leszedhesd róla. Legközelebbi pénteken, napfölkelte előtt megint menj oda, kapard le a mohát, a kaparékot kösd kendőcskébe és var­rasd a zubbonyod bélésébe, a bal karod alá. Amíg a zubbony raj­tad van, védve vagy lövés, vágás vagy szúrás ellen."

A recept másik változata szerint ütközet előtt a mohából egy borsószemnyit le kell nyelni. Szerzőnek egy kapitány isme­rőse bizonyította, hogy a gusztusos óvszer 24 órára sebezhetetlenné tette.

Ez a moha-óvszer nem cigányasszonyok értelmetlen vajákolása volt, hanem a koponyamoha hatásához fűződő tudományos vélekedésen alapult.

A koponyamoha - amelynek emléke már csak a bemohosodott koponyákról szóló mondásban él - a régi gyógyszertanban hatalmas erejű orvosszer gyanánt szerepelt. Usnea humana volt a hivatalos latin neve. Akkori felfogás szerint, miután maga az emberi koponya szolgáltatta, jó volt agybetegség ellen. Mohaszerű volta miatt vérzéscsillapító hatással is dicsekedett; rá sem kel­lett tenni a sebre, elegendő volt, ha a sebesült az összeszorított markában tartogatta.

Tudjuk, hogy az emberi koponyán bizonyos idő múlva ilyen moha szokott kiütközni. De miért ragaszkodott a Hősök kincse kivégzett ember koponyájához?

A mágiás orvostudomány felfogása szerint akármilyen ko­ponya nem használható, mert rendes körülmények között a ha­lált betegség előzi meg s a beteg ember teste fertőzve van, gyógy­szer céljára nem alkalmas. Olyan emberre van szükség, aki ki­fogástalan egészségben halt meg. Vagyis, akit kivégeztek. Csata­téri koponya is megfelelne, de ahhoz bajos hozzájutni, mert a csataterek nem mindenütt esnek a mohakereső katona kezeügyére.

Véletlenül elém került egy újsághír arról a kivételes alka­lomról, amikor megfelelő emberi koponyákat vásáron lehetett beszerezni. A müncheni Ordentlicbe Wochentliche Postzeitungen 1684. évi 7. számában a lipcsei újévi vásár eredményéről referál. Mint a vásár különlegességét említi meg, hogy néhány vállalkozó a nyílt piacon hordókba gyömöszölt törökfejeket árult. A Bécs körüli harcokból származhattak. Eleinte nem akadt vevő, bár darabját egy birodalmi tallérért vesztegették. De utóbb katonai körökben híre kelt a becses árunak, a kereslet megindult s a vé­telárat felverték nyolc tallérra.